Kompakt ZOLL

Szoftveresen minden, ami a vámhoz kell! Naprakész, gyors, pontos, hibátlan. Vám, jövedék, termékdíj, intrastat, raktár, gyártás, feldolgozás.

Kompakt ZOLL

Egyéb információk

Email: Jelszó:
Belépés

Aktuális árfolyam

2018.12.01.-12.31.
Árfolyam adatok más időszakra »
2018. 12. 18. 20:04:54

Rendezvénynaptár

2018. december
HKSzCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Hozzászóláshoz jelentkezzen be.

DDP paritás / könyvelés

Beküldő: Kozma József Dátum: 2018.03.09.

Üdv,

Rendszeresen importálunk Kínából árukat EXW paritással.
Már több beszállító is ajánlotta, hogy DDP paritással is tudnának szállítani.

Próbáltam interneten információt gyűjteni ez hogyan működik, de mindenhol csak ugyanazt találom (az eladó fizeti a költségeket, vám, áfa, és a kockázatokat), de arra nem találtam választ, hogy ilyen esetben nekünk milyen dokumentációt kellene kapnunk (a számlán kívül, pl. másolat a vámpapírokról stb.).

És egy ilyen szállítmányt hogyan lehet könyvelni? Van egy kínai számlám, de nincs mögötte vámhatározatom...

Megköszönném, ha valaki tudna segíteni!

Beküldő: Pap Zoltán Dátum: 2018.03.12.

Tisztelt Cím .

Talán ez segít.

DDP – delivered duty paid/ vámfizetéssel leszállítva – Az eladó az importáló országában megnevezett rendeletetési helyig szállítja az árut, viseli a kockázatokat, minden költséget, ide értve az import vámkezelés költségét is, és az árut vámolva adja át a vevőnek. Ez a klauzula jelenti az eladó számára a legnagyobb költség- és kárveszély terhet.

Ez a paritás annyiban különbözik az előzőtől, hogy az eladó köteles a vámfizetés rendezésére is. A megállapodástól függően nem biztos, hogy a vevő telephelyére történő szállítás időpontja lesz a tejesítés időpontja, mert az azon a telephelyen történő vámolás után történik meg az átadás a vevő részére.

Amennyiben az árubeszerzés 3. országból történik, akkor a vevőt áfa fizetési kötelezettség is terheli, melyet az Áfa törvény 60. § szerint kell teljesíteni úgy, hogy az ott felsorolt helyzetek időpontjai közül azt kell alkalmazni, ami előbb bekövetkezik. Ezen időpontok eltérnek a szerződés szerinti teljesítés időpontjától. A fizetendő áfát az Áfa törvény 80. §- 81. §-ai alapján kell az adóalap forintra történő átszámítása után meghatározni. Az alkalmazandó devizaárfolyam is eltérhet a számviteli politikában általában a devizás tételek forintosítására meghatározott devizaárfolyamtól.

A számviteli törvény 2012. óta lehetőséget ad arra, hogy a könyvelés céljára a beszerzés forintértékét az Áfa törvény szerinti devizaárfolyammal határozzák meg, és így a vételár azonos lesz az áfa alapjával. Ennek alkalmazása nem kötelező, hanem csak lehetőség, amely választásról a számviteli politikában kell rendelkezni. Arra azonban ekkor is figyelni kell, hogy a beszerzést a szerződés szerinti teljesítés időpontjával (azaz tehát az incoterms-ek szerinti teljesítési dátumkor) könyveljék, függetlenül attól, hogy az Áfa törvény szerinti devizaárfolyammal határozták meg a forintértéket.

import beszerzés elszámolása átszámítás a könyvvezetés devizanemére A teljesítés időpontja
számviteli elszámolásokban az ÁFA törvény szerint
általános
az incoterms szerinti teljesítés árfolyama



a szerződés feltételei szerint, amely nem biztos, hogy azonos az Áfa törvény szerinti teljesítés időpontjával.



Értelmezzük az incoterms tartalmát!

a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvétele,

vagy

b) az ellenérték megtérítése, vagy

c) a teljesítést követő hónap 15. napja.



Az előzőekben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.

választható a számviteli elszámolásban, csak az alkalmazott árfolyam tekintetében az Áfa törvény szerinti teljesítés árfolyama
Az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében is hasonló a bevételek elszámolásának időpontja (teljesítés időpontja). A vonatkozó hatályos IAS 18 standard az alábbi feltételeket fogalmazza meg árbevétel elszámolhatóságához:

a készlet tulajdonlásából származó lényeges kockázatok és hasznok, továbbá az eszközhöz kapcsolódó ellenőrzés joga átszáll a vevőre,
a bevétel összege megbízhatóan mérhető,
valószínű, hogy az ügylet gazdasági hasznai be fognak folyni az eladó számára,
az ügylethez kapcsolódó költségek is megbízhatóan mérhetők.
Nem minősül értékesítésnek, ha a tulajdonjoggal kapcsolatos lényeges kockázatokat megtartanak, azonban értékesítésnek minősül az, ha az eladó a tulajdonjoghoz kapcsolódó, nem jelentős kockázatokat tartja meg. Ilyen például, amikor:

az eladó megtartja az áru feletti rendelkezési jogot az ellenérték kifizetésének biztosítása érdekében,
a szerződés esetén a vevő elégedetlenségekor az áruértéket visszatérítik.