Kompakt ZOLL

Szoftveresen minden, ami a vámhoz kell! Naprakész, gyors, pontos, hibátlan. Vám, jövedék, termékdíj, intrastat, raktár, gyártás, feldolgozás.

Kompakt ZOLL

Egyéb információk

Email: Jelszó:
Belépés

Aktuális árfolyam

2014.10.22.-10.31.
AUD219,93
CAD221,21
CHF259,24
CZK11,40
DKK42,17
EUR313,96
GBP394,84
HRK41,16
ISK2,04
JPY2,2591
NOK37,83
PLN74,93
RUB5,90
SEK33,97
TRY109,72
USD242,29
Árfolyam adatok más időszakra »
10/26/2014 12:03:53 AM

Rendezvénynaptár

2014. október
HKSzCsPSzoV
293012345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
2004.01.13.

Néhány fontos adóváltozás 2004-ből

ÁFA, Vám, Környezetvédelmi termékdíj, Környezetterhelési díj, Jövedéki adó

Általános forgalmi adó

Az 2004. január 1-jétől hatályos áfa-törvény átmeneti szabályai között rendelkezik arról, hogy az EU-csatlakozás miatt megszűnő vámszabad-területi társaságok a termelőeszközökön kívül a feldolgozási vagy raktározási célból beszerzett termékeik kötelező belföldiesítését is áfa-mentesen bonyolíthatják le jövő év elejétől egészen 2004. május 1-jéig.

A törvénymódosítás több szempontból is változást eredményez az áfa-kulcsok tekintetében: a legalacsonyabb, 0 százalékos kulcs az uniós jogharmonizációs követelményeknek megfelelően 5 százalékra emelkedik, és e legalacsonyabb áfa-kulcs alá gyakorlatilag csak bizonyos humán gyógyszerek és tápszerek, gyógyászati segédeszközök, valamint a könyvek tartoznak majd.

A kedvezményes kulcs 12-ről 15 százalékra emelkedik; és továbbra is alkalmazható e kedvezményes kulcs például a gáz- és vízellátás, ásványiz, tüzelőanyagok, a szállodai és éttermi szolgáltatás, valamint a személyszállítás, szennyvíz- és hulladékkezelés területén.

Normál adókulccsal kell adóznia többek között a villamos energiának a korábbi kedvezményes kulcs helyett.

Normál adókulccsal kell adóznia a beépítésre szánt területnek és az építési teleknek a korábbi tárgyi adómentes státusz helyett, ugyanakkor a földhivatalhoz 2004. január 1. előtt benyújtott adásvételi szerződések esetén a telek értékesítése még tárgyi adómentesnek minősül.

Vám

Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjától, vagyis májustól az EU vámjogát kell alkalmaznia. Ennek érdekében került megalkotásra a Közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény. Jelenleg a jogszabály tervezete áll rendelkezésre, így azokat a legfontosabb elemeket soroljuk fel, melyeket a törvény biztosan tartalmazni fog, mert azok részei a csatlakozási szerződésnek.

• A jelenlegi magyar vámjogszabályok a csatlakozással hatályukat vesztik és 2004. május 1-jétől a következő európai uniós jogszabályok bírnak közvetlen hatállyal a vámigazgatási eljárásokban:

a) a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról;

b) a Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú tanácsi rendelet végrehajtásáról;

c) a Tanács 918/83/EGK rendelete a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról;

d) a Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nomenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról a módosításaikkal együtt.

• A csatlakozást követően az Európai Unióból vagy a csatlakozó országokból származó áruk, melyek a csatlakozás időpontjában ideiglenes behozatali, vámraktározási, árutovábbítási, aktív feldolgozási, vámfelügyelet melletti feldolgozási, passzív feldolgozási vagy vámszabadterületi betárolás vámeljárás, illetve átmeneti megőrzés vagy kiviteli ellenőrzési vámeljárást követően a kibővített Közösségben szállítás alatt állnak, a közösségi szabad forgalomba bocsátáskor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, ha származásukat igazolják.

• A gazdasági vámeljárások közül az aktív és passzív feldolgozási vámeljárás, valamint a vámfelügyelet melletti feldolgozás jelenleg érvényes, a magyar szabályozás szerint kiadott engedélyei lejártukig, de legfeljebb a csatlakozás időpontjától számított egy évig használhatók.

• A pénzügyminiszter és a vámhatóság által kiadott engedélyek (így például a vámszabadterület üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedélyek, kezességvállalási engedélyek, halasztott vámfizetési engedélyek) a csatlakozás napjával érvényüket vesztik.

Környezetvédelmi termékdíj

2004. január 1-jével nem kerül módosításra a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, csak bizonyos, korábban már kihirdetett változások lépnek életbe. Az alábbiakban a legfontosabb ilyen változásokat foglaljuk össze:

• Változnak a termékdíjtételek: számos esetben akár 30-50 százalékkal is nőhetnek.

• Nőnek a kötelezően előírt hasznosítási arányok. Ennek a termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentesség megszerzésének kapcsán van jelentősége.

• Csomagolás esetén a kötelező hasznosítási arány teljesítésével a jelenlegi 100 százalékos mentesség helyett csak 80 százalékos mentességet lehet szerezni a termékdíj-fizetési kötelezettség alól.

Fontos megemlíteni, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabályok mindenképpen módosításra fognak kerülni, hiszen Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával megszűnnek a vámhatárok az uniós tagállamokkal folytatott kereskedelemben, így a vámhatóság nem fogja tudni kivetni termékdíj-köteles termékek importja (Közösségen belüli beszerzése) esetén a termékdíjat. Az új jogszabály, vagy a jelenlegiek módosításának előkészítése folyamatban van.

Környezetterhelési díj

A környezetterhelési díj új adónemként 2004. január 1-jétől kerül bevezetésre. A környezetterhelési díjra vonatkozó legfontosabb szabályokat az alábbiakban foglaljuk össze a jelenleg rendelkezésre álló törvénytervezet alapján:

• környezetterhelési díjjal terhelt tevékenységek: vizeket, levegőt, talajt terhelő kibocsátás.

• kötelezettek köre: a bejelentés-köteles helyhez kötött légszennyező forrást üzemeltető kibocsátók, a vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végző kibocsátók, a rendelkezésre álló közcsatornát nem használó és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelvezetést alkalmazó kibocsátók.

• környezetterhelési díjjal sújtott anyagok (többek között): kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, higany, foszfor, só, cianidok.

• környezetterhelési díj bevezetése: levegőterhelési és vízterhelési díjak 2004. január 1-jétől, talajterhelési díj 2005. január 1-jétől fokozatosan, a bevezetés első évében például a teljes díjtétel 40 százalékát kell megfizetni.

Jövedéki adó

A jövedéki adó rendszerét tekintve jelentős változásokra számíthatunk Magyarország EU-csatlakozása okán, ugyanakkor a hatályos jövedéki törvény (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény – „Jöt") már 2004. január elsejétől is tartalmaz – a szokásos éves adómérték-módosulások és pontosítások mellett – fogalmi változásokat.

A legfontosabb változásokat, a teljesség igénye nélkül, az alábbiakban foglaljuk össze:

A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (és másodfokon a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága) illetékes szerv lesz a jövedéki adó területén is. Szerepe főként az újdonságként bevezetett, a jövedéki termékekre vonatkozó kötelező érvényű vámtarifa besorolások kiadásánál lesz.

Új fogalom a felhasználói engedélyes is, amely a törvényben önálló jövedéki konstrukcióként kerül bevezetésre. A felhasználói engedély lényege, hogy az engedélyes jogosult a beszerzett teljesen denaturált alkohol kiszerelésére és értékesítésére.

Koncepcionális változás – amely az EU-csatlakozás okán került már most a Jöt-be – az úgynevezett „kereskedelmi adóraktárak" bevezetése, ennek az a lényege, hogy a jelenlegi rendszerű adóraktárak mellett (amelyekben saját tulajdonú jövedéki terméket lehetett előállítani, betárolni, raktározni és más termék előállításához felhasználni) ezentúl más személy tulajdonában lévő jövedéki terméket is be lehet az adóraktárba tárolni, fel lehet használni és lehet raktározni.

Regisztrációs adó

A személygépkocsikra kivetett fogyasztási adó Magyarország EU-csatlakozása után (de lehet, hogy már korábban) meg fog változni. A változás oka az, hogy az EU egyik alappillérét alkotó vámunióhoz történő csatlakozás okán nem lesz lehetősége a magyar vámhatóságnak, hogy a másik tagállamokból érkező gépkocsikra az államhatáron fogyasztási adót vessen ki. A változás miatt megszűnő adónem helyett - új adónemként - a regisztrációs díj kerül bevezetésre mind a más EU tagországokból behozott, mind a harmadik országokból importált személygépkocsik után. A tervezett adó kivetése a személygépkocsik (új és használt) Magyarországon történő első forgalomba helyezésekor, az egyes kategóriákra tételesen megállapított fix összegben történik. Az adótételek megállap